Fülszöveg
A könyv eddigi ismereteink alapján igyekszik a korabeli magyar–jugoszláv viszonyt és a forradalom leverése után Jugoszláviába menekült csaknem húszezer magyar sorsát bemutatni, az ismert tényeket feldolgozni mellőzve az olyan történetek megírását, amelyekről biztosan tudjuk, hogy hamisak, vagy más források nem támasztják alá az elmondottakat. A szerző azokra az eddig megjelent tanulmányokra, könyvekre és természetesen azokra a levéltári dokumentumokra támaszkodott, amelyekhez hozzá tudott férni. A könyvben megjelentette az elmúlt évek során általa összegyűjtött interjúkat, visszaemlékezéseket. Ez utóbbiak alapján színesebb képet kíván festeni a korabeli Jugoszlávia területén létesített menekülttáborok mindennapjairól, a menekültek helyzetéről, de azoknak a visszaemlékezéseit is tartalmazza a kiadvány, akik valamilyen okból jelen voltak a forradalmi eseményeknél.
Elcsépelt közhely, de igaz: a kéziratoknak is megvan a maguk külön élete egészen addig, amíg nyomdába nem kerülnek. A szerző ambivalens módon viszo...
ELŐSZÓ Ítéleteiben és magatartásában is egy nagyon-nagyon elfogult és részrehajló könyvet tart a kezében a kedves olvasó, amelynek szerzőjét hosszú...