A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XVI. Találkozója

3. előadásnap


2011. április 03.


Sturcz József Színjátszó Szakosztály
16 óra. Arthur Freed – Nacio Herb Brown: Ének az esőben (120’)
Zenés-táncos musical. Szereplők: Don – Molnár Oszkár, Kathy – Dienes Blanka, Lina – Guzsvány Flóra, Dexter – Vörös Endre, Simpson – Péter János, Cosmo – Guzsvány Attila. További szereplők: Tót Erik, Tóth Kiss János, Molnár László, Mikó Norbert, Novics Judit, Novics Tibor, Hodovány Henrietta, Pudelka István, Buják Evelin. Táncosok: Búbos Vivien, Buják Anikó, Dobó Márta, Finta Leontína, Guzsvány Nikoletta, Koleszár Olga, Kurucz Adrianna, Szitás Anita, Szőke Kovács Réka. Zenei rendező – mgr. Dienes László. Tánc/koreográfus – Tót Zsaklina. Díszlet – Vujevity Anna, Vujevity Dejan. Hangtechnikus – Guzsvány Andor. Fénytechnikus – Pásti Zoltán, Dobó Dániel. Súgó – Molnár Dénes, Fridrik Gábor. Ügyelő – Guzsvány Éva. Rendező: Molnár József

Az előadásról:
A bácskertesi (kupuszinai) csoport hűen hagyományaihoz és mindenkori közönségéhez ismét táncot, zenét és dalt hoz a színpadra. Az Ének az esőben igazi musical, amelyben minden bizonnyal ki tudják bontakoztatni sok éves tapasztalatukat és érzékenységüket a zeneiség és a tánc irányában.
A musical hősei a némafilm sztárjai, akik sikert sikerre halmoznak, csakhogy közben feltalálják a hangos filmet. Itt már – úgy tűnik – nagyot fognak bukni... Ugyanis Linának, a filmcsillagnak borzasztóan kiábrándító hangja van. Szerencsére megjelenik Kathy, akinek viszont csodás az énekhangja. Don, a férfisztár bele is szeret Kathybe, Lina pedig féltékeny lesz. Musicalt forgatnak, melyben titkon Kathy szinkronizálja Linát. Meglesz-e a várt siker, Kathy sikere?

A filmről:
Az Ének az esőben (1952) az egyik legbájosabb zenés film, amit valaha vászonra vittek. Igazi klasszikus. Ki ne ismerné a képsort, amikor egy jókötésű férfi dalol és táncol egy szál esernyővel a rend ámuló őre előtt a zuhogó esőben? Ki ne emlékezne a fantasztikus amerikai filmszínész, táncművész és koreográfus, rendező Gene Kelly káprázatos alkotására, a zseniális koreográfiákra, a bravúros sztepptánc-jelenetekre, a remek humorra és a nagyszerű alakításokra. Ha mégis akadna ilyen, akkor sem nézheti rekeszizom-próbáló nevetés és elismerő csettintés nélkül ezt a kedves történetet. A hangosfilm lerántja a leplet a színészi tehetségtelenségről és előtérbe helyezi a kreativitást, az ének- és tánctudást, a prózai megszólalás hitelességét. Mindez számtalan bohózati szituációt eredményez, mire végre a szerelmesek itt is találkoznak és minden zsák megtalálja a maga foltját. A történet nemcsak a filmvásznon, de Thália szentélyében is sikert aratott.
Minden korosztály számára ajánljuk e felhőtlen színházi pillanatokat.

József Attila Színtársulat
20 óra. Tamási Áron: Énekes madár (80’)
Népi játék. Szereplők: Gondos Eszter – Szabó Ilona,, Gondos Regina – Kanalas Otília, Gondos Magdolna – Budai Beáta, Bakk Lukács – Budai József, Préda Máté – Király Sándor, Kömény Móka – Tóth Hunor, Kömény Ignácné – Kanalas Ilona, Pap – Molnár Zoltán, Dobos – Király Viktor. Technika – Tóth István, Budai Andrea, Baltásik Ernő. Rendező: Lepár Ferenc.

Az előadásról:
Az idősödő vénlány testvérpár, Gondos Eszter és Regina életéből az egyetlen, ami még hiányzik, hogy férjhez menjen. De sem Bakk Lukács, sem Préda Máté nem szerelmes, nem fűlik a foguk a testvérekhez, és emiatt halogatják az esküvőt hosszú évek óta. A vénleányok kishúga Gondos Magdó, akit szigorúan, tisztességben, de szeretet nélkül nevelnek, azonban rátalál az igaz szerelemre Kömény Móka személyében, aki egy csodálatos énekes madár tojásával ajándékozza meg a lányt. Az idős rokonokban felébred az irigység, a féltékenység mélységes kútja megnyílik, és ha már nem lehet övék a fiatalok boldogsága, hát a vesztükre törnek. A sok gonoszság csak úgy árad a képmutató, a jót mindenáron elpusztítani akarókból, persze mindezt erőteljesen karikírozva láthatjuk, hiszen afelől kétségünk sem lehet, hogy mindvégig egy meséről van szó.

A szerzőről:
Tamási Áron (1897. szeptember 20 – 1966. május 26.) Kossuth – díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják. 1922-től jelentek meg novellái. 1923–25-ben az Amerikai Egyesült Államokban élt: alkalmi munkákat vállalt, majd banktisztviselő lett. 1926-tól újságíró Erdélyben, a kolozsvári Újság munkatársa. Kapcsolatban állt az Erdélyi Helikon, a Korunk íróival, valamint a népi írókkal. Leghíresebb műve, az „Ábel a rengetegben” című regénye 1932-ben jelent meg. Írásaiban gyakran ábrázolta a székelyek életét, stílusa a „tündéri realizmus”. Regények (Szűzmáriás királyfi, Jégtörő Mátyás, Bölcső és bagoly), elbeszélések (Ördögváltozás Csíkban) mellett színpadi műveket is írt. Az ötvenes években a mellőzött írók közé tartozott, de 1953-tól újra megjelenhettek írásai.
Az Énekes madár c. székely népi játék az emberi tisztaság és az igaz szerelem diadala az irigység, és a jót mindenáron elpusztítani akaró erők felett. Olyan tündérmese, melyben a humor, a könnyes kacagás, az édes évődés, a szárnyaló szerelem mögött fájdalmasan nevetséges, örök érvényű szánalmas emberi sorsok és cselekedetek rejtőznek.