Május – Pünkösd hava vagy Kettősök hava ~ Tavaszutó hó
Jeles napok és szokások a magyar néphagyományban, világnapok

Májusban nyílik az orgona, a bodza, és ha meleg a május, a hárs és az akác. Lehet mélyeket lélegezni, ámulni, áhítatosan csodálkozni, megmerülni. De kinek van erre ideje? Módja? Éppen most, amikor… S mégis milyen kár lenne, ha elfelejtenénk csodálkozni, ha nem tartanánk szépnek, fontosnak és hasznosnak egy roskadásig virágba borult akác megcsodálását, ha nem tudnánk bátran megállni egy holdvilágos bodzapalota előtt, és megbámulni hosszan, elmerülni erős illatának hullámaiban.
 
Jeles napok és szokások a magyar néphagyományban
Május 1.
Május elseje
E nap ünneplése az ókorba nyúlik vissza. A rómaiak ezen a napon ünnepelték Maiát, a termékenység egyik istennőjét és a természet virágba borulását. E napon még a rabszolgák is vigadhattak.

Május 4.
Flórián napja
Szent Flórián a III. században élt, a római hadseregben katonáskodott, s egész sereg, tűzzel és tűzgyújtással kapcsolatos hiedelem fűződik hozzá. Az erődben, ahol szolgált, hatalmas tűzvész pusztított, amelyet sikeresen megfékezett. Katonatársai ezt a tettét Flórián isteni eredetének tulajdonították. Híre szájról szájra járt. A keresztényüldözések idején magát kereszténynek vallotta, ezért a római császár kivégeztette. Néhány század múlva szentté avatták, s a tűzoltók védőszentjükké választották.

Május 12., 13., 14.
Pongrác, Szervác, Bonifác napja (fagyosszentek)
Évszázados paraszti tapasztalat szerint májusban, fagyosszentekkor a melegedő időjárás hűvösre fordul, sokszor fagyot is okoz, s a rügyező fákat, vetéseket tönkreteszi. A három fagyosszenttől – Pongrác, Szervác, Bonifác – oly nagy a szorongás, hogy szakrális kultuszuknak nyoma sincs. Még szoborállítással sem remélték megnyerni a jóindulatukat. A néphit szerint e szentek úgy fagytak halálra, hogy fázó, nyomorult betegeket a maguk ruhájával takargattak. Azok megmaradtak, ők belehaltak a hirtelen támadt hidegbe. Baranyában azt mondogatják: „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz!”

Május 16.
Nepomuki Szent János napja
A hajósok, dereglyések, hídvámosok, vízimolnárok védőszentje volt.

Május 25.
Szent Orbán vértanú ünnepe
Orbán nem jutott a fagyosszentekhez hasonló mostoha sorsra, neki a képét is körülhordozzák tiszta időben, de ha esőt hoz a neve napjára, bizony jól meghempergetik a sárban. Orbán napján könyörgő körmeneteket szerveznek, de kedvezőtlen időjárás esetén figyelmeztetik a szentet kötelessége elmulasztására. Orbán a szőlőművesek, a kádárok és a kocsmárosok patrónusa. Van egy népi szólásunk: „föltette az Orbán süvegét”, ami azt jelenti, hogy jól felöntött a garatra.
 
Világnapok

Május 1.
A munkavállalók szolidaritási napja
1890 óta a munkások nemzetközi ünnepe.

Május 1.
Anyák napja
Az első megemlékezést Magyarországon 1925-ben tartották.

Május 9.
Európa napja
Az 1949. május 5-én Londonban megalakult Európai Tanács Miniszteri Bizottsága 1964-ben határozta el a nap megünneplését.

Május 10.
A madarak és fák napja
1902. március 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében.

Május 15.
Az állat- és növényszeretet napja
A budapesti állatkertben 1994-ben rendezték meg először az állat- és növényszeretet napját.

Május 15.
A család nemzetközi napja
1994-ben az ENSZ nyilvánította nemzetközi nappá.

Május 18.
A múzeumok nemzetközi napja
A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának (ICOM) 1977 májusában Moszkvában megtartott XI. konferenciáján határozták el ünneplését. 1978-ban ünnepelték először.

Május 31.
Nemdohányzó (füstmentes) világnap
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) nyilvánította dohánymentes nappá.