Történelem, Társadalomtörténet, Szakirodalom
A történések időrendjének ismeretében a történelmi események néhány sajátos jelensége azonnal kidomborodik. Az első, és talán a legfontosabb, hogy a Magyarországtól elszakított területeken a közös történelmi múlthoz képest egészen új alapokon kellett közösséggé szervezni a néptömegeket. Ahol erőteljesebb volt a nemzeti hagyományok értékteremtő rendje – Erdélyben vagy a Felvidéken –, ott a meglévő intézményekre támaszkodva egyszerűbb, egyöntetűbb volt e folyamat. A délvidéki magyarságnak nehezebb sors jutott: intézmények hiányában hosszú éveken át eszköze sem volt a jelentkező jó szándéknak, hogy befolyásolja a magára maradt magyar közösség sorsának alakulását. A magyar sajtó volt az első fóruma a magyar nyilvánosságnak – és majdnem az egyetlen –, amely idővel rendezte a sorait, és évek múltán gyámolítójává vált a közéletnek. A Magyar Párt vezető elitje ugyan – a korabeli dokumentumok tanúsága szerint – tisztában volt a közösségteremtés feladatának lényegével, tevékenységét azonban a délszláv állam mindenkori politikája erősen behatárolta.
(Részlet a szerző előszavából)
ELŐSZÓ 2018-ban múlt száz éve, hogy Ausztria-Magyarország az első világháború után több kisebb államra hullott szét. Ezt követően az utódállamokban...
Fülszöveg Magasság 186 cm, szélesség 105 cm, önsúly kb. 100 kg, teherbíró képesség igen alacsony, fogyasztás minimális. Csantavéren...