Jegyzet, Publicisztika
Ha valaki egy munkát, hivatást több mint öt évtizeden át napi gyakorisággal művel, akkor az illető személye és tevékenysége is figyelmet érdemel. És ha az a valaki történetesen újságíró, akkor tudatában van annak is, hogy munkájának természete és terméke szorosan kötődik a mulandósághoz.
(...)
Ebbe a könyvbe Nagy Nándor hetvenkét szövege került abból a körülbelül ezer rádiós és sajtójegyzetből, amely jórészt az elmúlt tíz év „termése”. Újságíróskodásának korábbi évtizedeiből sajnos csak elvétve maradt meg valami, mert Nandi bátyánk – saját bevallása szerint – nem gondolta annak idején, hogy írásai a későbbiekben érdekesek lehetnek. Pedig több szempontból is azok, mivel Nagy Nándor szövegei mindig valami időszerűségből, közérdekű, aktuális témából indultak és indulnak ki, és az évek múlásával így válhatnak egy ország, egy társadalom karikatúráivá, amelyeken durva ceruzavonásokkal megrajzolva ugyan, de mindig ott van egy adott kor vagy korosztály működésének, életének, életformájának, szokásainak leírása.
Miklós Csongor
Fülszöveg: Lassan fakulnak az ifjúkori emlékek, a letűnt élet… Mindent édesanyámnak köszönhetek, aki elindított, és őseimnek, akiktől egész...
ELŐSZÓ „Már régóta érezzük szükségét egy olyan kiadványnak, mely általános képet nyújt a Vajdaságban élő magyarság népdalkincséről” – írta Bodor An...