Ilyen volt a KULTIVÁL 2026 – öt nap, közös gondolatok, új kapcsolódások

2026. augusztus 24. és 28. között Zenta adott otthont a KULTIVÁL – Kárpát-medencei ifjúsági találkozó és kulturális műhelynek. Az ötnapos program középpontjában a fiatalok, a kultúra, a közösségépítés, a tapasztalatcsere és az együtt gondolkodás állt. A találkozó célja az volt, hogy a Kárpát-medence különböző régióiból érkező fiatalok megismerjék egymást és egymás közösségeit, jó gyakorlatokat osszanak meg, valamint közösen gondolkodjanak arról, hogyan válhatnak saját közösségeik aktív alakítóivá.

A program első napja az ismerkedés és a kapcsolódás jegyében telt. A Royal Szállóban megtartott megnyitót követően Morvai-Rácz Richárd II. Rákóczi Ferenc életéről és örökségéről tartott előadást, amelyet Baráth László tárogatómuzsikája egészített ki. Az estét Vilmányi Benett színművész játékos közösségépítő foglalkozása zárta, megalapozva az ötnapos közös munka légkörét.

A második napon a szakmai tapasztalatcsere került előtérbe. Az Ifjúsági közművelődési jó gyakorlatok a Kárpát-medencében című programelem során a résztvevő régiók fiataljai saját térségükben működő kezdeményezéseket mutattak be. A prezentációk és az azokat követő beszélgetések során szó esett többek között a hálózat- és közösségépítésről, az intézményi és szakmai háttér jelentőségéről, az utánpótlás-nevelésről, a környezeti fenntarthatóságról, a hagyatékfeldolgozásról és digitalizálásról, az önkéntességről, a hagyományőrzés újragondolásáról, valamint az élményalapú programok közösségformáló erejéről.

A délelőtt második részében a falusi közösségek aktivizálásáról folyt szakmai beszélgetés. A fiatalok a generációs különbségek, a közösségi részvétel és a fiatalok helyben tartásának kérdéseit is körbejárták. A különböző régiók tapasztalatai rámutattak arra, hogy bár az egyes közösségek eltérő helyzetből indulnak, számos kihívásuk közös: miként lehet megszólítani azokat a fiatalokat, akik még nem kapcsolódnak a közösségi élethez, hogyan válhat egy egyszeri élmény hosszabb távú kötődéssé, és milyen szerepük van ebben azoknak a helyi „kovászembereknek”, akik képesek másokat is mozgásba hozni.

A szakmai programot követően a résztvevők Zentával is közelebbről megismerkedtek. A Sinkovics Eleonóra és Kalmár Edina vezette városfoglaló játék során csapatokban fedezték fel a várost, majd a zentai csata emlékkilátójából tekintettek rá Zenta történelmére. A napot a lendvai DiáXínpad A békéhez erő kell című előadása zárta a Zentai Magyar Kamaraszínházban.

A harmadik napon a korábban megismert példákból és tapasztalatokból kiindulva már a résztvevők saját ötletei és közösségei kerültek a középpontba. A Fiatal kovászemberek a kultúráért I. – projektkidolgozó műhelyen Sárcsevity Hajdú Bea vezetésével azt vizsgálták meg, hogyan válhat egy ötletből valós igényekre épülő, átgondolt és megvalósítható projekt.

A résztvevők saját tapasztalataik és működésmódjuk feltérképezésétől jutottak el a projektlogika alapjaihoz: megvizsgálták a kiinduló helyzetet és a rendelkezésre álló erőforrásokat, meghatározták a tervezett tevékenységeket, eredményeket és az elérni kívánt változásokat. „Kulturális radarjukat” bekapcsolva azt is végiggondolták, mit szeretnek saját közösségükben, mi hiányzik onnan, milyen problémákat érzékelnek, és hol látnak lehetőséget a változtatásra. A kreatív ötletlabor során ezekre a felvetésekre már konkrét projektötletek kezdtek formálódni.

Délután Hulló Zsófi vezetésével az ifjúság és a kultúra kapcsolata, a közösség és az együttműködés került fókuszba. A résztvevők azt vizsgálták, hogyan képesek különböző emberek valódi közösséget alkotni és együtt dolgozni, milyen nehézségek merülhetnek fel egy kulturális program megszervezésekor, valamint hogyan lehet a fiatalokat nem csupán megszólítani és bevonzani egy-egy rendezvényre, hanem hosszabb távon is bevonni a közösségi folyamatokba. A szakmai napot a Rákóczi-emlékévhez kapcsolódó történelmi és kulturális kvíz zárta.

Az intenzív műhelymunka után a találkozó negyedik napján Vajdaság kulturális örökségének felfedezése és a közös élményszerzés kapott hangsúlyt. A résztvevők Szabadkára és Palicsra látogattak. Elsőként a Magyar Nemzeti Tanács székházában Hajvert Ákos, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja és Lulić Emil, az MNT hivatalvezetője fogadta a Kárpát-medence különböző régióiból érkező fiatalokat.

Ezt követően Szikora Judit vezetésével Szabadka szecessziós örökségével ismerkedtek: megtekintették a Városházát, a Zsinagógát és a belváros meghatározó épületeit, majd Palicson folytatták a programot. A napot a magyarkanizsai Forrás zenekar muzsikájára, Szarka Hanna és Rekovics Regő vezetésével megtartott táncház zárta.

A KULTIVÁL ötödik, zárónapján az összegzésé és a visszatekintésé volt a főszerep. A záróbeszélgetés során a résztvevők közösen fogalmazták meg, mit adott számukra az együtt töltött öt nap. A visszajelzésekben újra és újra megjelent a kapcsolódás, a megnyílás, az új emberek és nézőpontok megismerése, a látókör bővülése és a közösséggé formálódás élménye.

Az egyik, beszélgetést segítő kártyán egy távolba vezető lépcső, egy zárt ajtó és egy kulcslyuk szerepelt. A hozzá kapcsolódó résztvevői gondolat az ötnapos találkozó egyik legszebb összegzésévé vált: a KULTIVÁL napjai alatt sikerült ajtókat megnyitni egymás között és önmagukban is – a többi pedig még előttük áll.

A záró alkalom az őszinte szakmai visszajelzésnek is teret adott: a résztvevők megfogalmazták, mi működött jól, és min érdemes változtatni a következő KULTIVÁL alkalmával. Ezek a tapasztalatok a program folytatásának és továbbfejlesztésének fontos alapját jelentik.

Az öt nap során a különböző régiókból érkező fiatalok nemcsak szakmai tudással és új módszerekkel gazdagodtak. A kezdeti természetes távolságtartást fokozatosan felváltotta a kapcsolódás, és a találkozó végére olyan személyes és szakmai kapcsolatok alakultak ki, amelyek a KULTIVÁL lezárulta után is tovább élhetnek.

A KULTIVÁL a Nemzeti Kulturális Alap és a szerbiai Művelődési Minisztérium támogatásával valósult meg.