A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
Kitörni az örökszobából
2014. december 05., 13:21
Kedden, december másodikán az újvidéki Művészklubban ismét összegyűltek a fiatal kritikusok, hogy beolvassanak, ezúttal egy vajdasági kiadványnak, nevezetesen Antalovics Péter Örökszoba című idén megjelent verseskötetének. A kritikai beszélgetéssorozat harmadik évadának harmadik estjén Berényi Emőke, Lábadi Dávid és Patócs László fejtette ki véleményét a kötetről, utóbbi a moderátor szerepét is magára vállalva. A beszélgetés elején mindhárman egy-egy szót emeltek ki, amely szerintük jellemzi a kötetet, ezek a szavak a zártság, a bizonytalanság és az intimitás voltak. Olyan megállapítások születtek, hogy a szerző olykor ellentmondásokba bocsátkozik saját magával, a semmi poétikáját írja, de a mozdulatlanság ellenére arra utaló jeleket is találunk, hogy a lírai én elrugaszkodási pontokat keres, és próbál kitörni a beszélgetés során gumiszobának elkeresztelt örökszobából. A kötetről a kritikusok azt állapították meg, hogy igen erős szerkezettel rendelkezik, amely a nyugatosokra volt jellemző, és külön kiemelték a kötetindító Ide cím kellene című verset, amely antitézisversként, anti ars poeticaként határozhatunk meg. Abban is egyetértettek, hogy Antalovics kötete nem kötődik a vajdasági irodalmi hagyományhoz, de a tárgyias beszédmód valamilyen szinten kötheti Danyi Magdolna költészetéhez. Sokkal inkább kötődik a kortárs magyar(országi) líra bizonyos alkotóihoz, többek között Pollágh Péterhez, akinek verseivel a dokk.hu internetes portálon, ahol egy ideig szerkesztőként is tevékenykedett, ismerkedett meg Antalovics. Arról is szó esett, hogy melyek a kötet legjobb és leggyengébb versei. A címadó, valamint a Lassú hullám címűeket ítélték a legjobbaknak, a Szonett, a Zacc és A kisember címűeket pedig a leggyengébbeknek. Kritikusokról lévén szó, a kötet gyengeségét is megtalálták, amit a túlzó magába fordulásban állapítottak meg, amitől a vers világa túl steril lesz. Az irónia hiányáról már többször szó esett Antalovics költészete kapcsán, bár ha nézőpontot váltunk, erre is találunk példát, különösen az olyan részletekben, ahol saját maga esetét írja le az írással. A beszélgetés végén számszerűsítették ítéleteiket a kritikusok, és a kötet a tízes skálán nyolc pontot kapott, ami a harmadik évad eddigi legmagasabb pontszáma. Az Olvass be! két hét múlva folytatódik, amikor is Mán-Várhegyi Réka Boldogtalanság az Auróra-telepen című kötete kerül terítékre. – Benedek Miklós

(Magyar Szó, 2014. december 4.)