Varró Dani Szabadkán
2012. május 09., 11:10
Május 7-én hétfőn zsúfolásig megtelt a szabadkai Városi Könyvtár – a vártnál sokkal többen voltak kíváncsiak a József Attila-díjas Varró Dánielre. Élvezetes, tartalmas, szórakoztató délutáni találkozó, fiataloknak és kevésbé fiataloknak egyaránt.
A beszélgetés moderátora, Hózsa Éva csöppet sincs zavarban, régi ismerősként üdvözli a költőt – a 2004-es író-olvasó találkozón is ő beszélgetett vele. Mi minden történt azóta...? Három kötettel és egy gyerekkel lett gazdagabb – ami meghatározó jelentőségű az életében. Az apaság ténye szorosan kapcsolódik a munkásságához: az Akinek a lába hatos című kötete kisbabáknak szánt korszerű mondókákat tartalmaz. Az újdonsült apuka hiába keresett a kor szellemének megfelelő gyerekmondókákat (mert a „Hátamon a zsákom, zsákomban a mákom” - kezdetűvel egész nehezen tud azonosulni a XXI. század apukája), nem talált. Ezért úgy döntött, ír néhányat. Hétköznapi helyzetekről, használati utasításként alkalmazható alcímekkel ellátva – mint például az Altató apukáknak (ezt egyre kétségbeesettebben kell mondogatni) címűt:
„Ej, kicsi fiam, te pöttöm,
aludj el mostmár, de rögtön.
(...)Itt van apád, aki karon visz,
hogy nem ejt le, abban nagyon bízz. (...)”
Az Akinek a foga kijött (Még korszerűbb mondókák kevésbé kis babáknak) című a mondóka-eposz folytatása. Ő valóban gyerekeknek szánta, de több kritikus szerint felnőtteknek való. Amit meg felnőtteknek szánt, az az ítészek szerint egyértelműen az óvodásokhoz szól, közülük is a sznob rétegbe tartozókhoz. Mert Varró Danit olvasni sokak szerint sznobéria. A költő viszont túl van a kritikusoknak való megfelelniakaráson – legfeljebb a haverok és a feleség igényeinek kell megfelelni, ezért születik egyre több szerelmes vers, s hősök neveztetnek el a gyerekkori pajtásokról...
Sok érdekesség derült ki a Túl a Maszat-hegyen keletkezéséről, a mű színházi utóéletéről, Presszerről és a fogságba esett Emil bácsiról, meg persze a legkülönbözőbb értelmezésekről, kritikákról (A XXI. század fiataljai Varró Dani miatt nem mosnak majd fogat és fület, és ez komoly bűn, az egész társadalomra nézve).
Költőnk sok kötet társszerzője, és kifejezetten szeret fordítani is – nem meglepő, hisz magyar-angol szakon diplomázott. Robert Frost verseihez különösen nagy kedvvel nyúl, az angol nonszensz a szíve csücske. Vannak, akik nem csak a szenvedésről és a sötét jövőképről írnak, mint a magyarok... Shakespeare több művét újrafordította mostanában – sokan megkövezték érte, mások szerint nincs szó szentségtörésről, a veretes porosodóaktól sokkal élvezhetőbb, érthetőbb fordítások születtek.
Az sms-versek hatásmechanizmusa, a költő érettségi tétel-léte is felmerült, a megkerülhetetlen – hogyan lettél költő, honnan jön az ihlet, és mi a kedvenc témád (a szerelem és a nátha) – kérdések mellett megtudtuk, mindig a legújabb verse a kedvence. Fel is olvasta az éppen készülőt. És minden kötetéből néhányat.
Varró Dani sokak szívébe lopta be magát, első körben a művein keresztül. De karizmája csak fokozta a belopás tartósítását. Olyan természetességgel áradnak belőle a jobbnál jobb szófordulatok – az erőlködés szikrája nélkül –, hogy könnyesre neveti magát a közönség. És alig várja a következő kötetet, ami szólhat gyerekeknek, felnőtteknek, de biztosan élvezhető és szerethető lesz.
gigi
„Ej, kicsi fiam, te pöttöm,
aludj el mostmár, de rögtön.
(...)Itt van apád, aki karon visz,
hogy nem ejt le, abban nagyon bízz. (...)”
Az Akinek a foga kijött (Még korszerűbb mondókák kevésbé kis babáknak) című a mondóka-eposz folytatása. Ő valóban gyerekeknek szánta, de több kritikus szerint felnőtteknek való. Amit meg felnőtteknek szánt, az az ítészek szerint egyértelműen az óvodásokhoz szól, közülük is a sznob rétegbe tartozókhoz. Mert Varró Danit olvasni sokak szerint sznobéria. A költő viszont túl van a kritikusoknak való megfelelniakaráson – legfeljebb a haverok és a feleség igényeinek kell megfelelni, ezért születik egyre több szerelmes vers, s hősök neveztetnek el a gyerekkori pajtásokról...
Sok érdekesség derült ki a Túl a Maszat-hegyen keletkezéséről, a mű színházi utóéletéről, Presszerről és a fogságba esett Emil bácsiról, meg persze a legkülönbözőbb értelmezésekről, kritikákról (A XXI. század fiataljai Varró Dani miatt nem mosnak majd fogat és fület, és ez komoly bűn, az egész társadalomra nézve).
Költőnk sok kötet társszerzője, és kifejezetten szeret fordítani is – nem meglepő, hisz magyar-angol szakon diplomázott. Robert Frost verseihez különösen nagy kedvvel nyúl, az angol nonszensz a szíve csücske. Vannak, akik nem csak a szenvedésről és a sötét jövőképről írnak, mint a magyarok... Shakespeare több művét újrafordította mostanában – sokan megkövezték érte, mások szerint nincs szó szentségtörésről, a veretes porosodóaktól sokkal élvezhetőbb, érthetőbb fordítások születtek.
Az sms-versek hatásmechanizmusa, a költő érettségi tétel-léte is felmerült, a megkerülhetetlen – hogyan lettél költő, honnan jön az ihlet, és mi a kedvenc témád (a szerelem és a nátha) – kérdések mellett megtudtuk, mindig a legújabb verse a kedvence. Fel is olvasta az éppen készülőt. És minden kötetéből néhányat.
Varró Dani sokak szívébe lopta be magát, első körben a művein keresztül. De karizmája csak fokozta a belopás tartósítását. Olyan természetességgel áradnak belőle a jobbnál jobb szófordulatok – az erőlködés szikrája nélkül –, hogy könnyesre neveti magát a közönség. És alig várja a következő kötetet, ami szólhat gyerekeknek, felnőtteknek, de biztosan élvezhető és szerethető lesz.
gigi
