A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
XXXVIII. Durindó és LI. Gyöngyösbokréta

A Petőfi Magyar Művelődési Egyesület


 
Nagybecskerek város magyarsága 1875-ben alapította első művelődési egyesületét, a Polgári Olvasókört, amelyik később Nyelvterjesztő és Közművelődési Egyesületre változtatta a nevét.

A második világháború után, 1945. május 6-án újra bejegyezték, az elnevezése pedig Vajdasági Magyar Művelődési Közösség lett. Egyúttal ez volt az első magyar művelődési egyesület az egész Vajdaságban. 1948-tól Jugoszláviai Magyarok Szövetségének, még ugyanattól az évtől Petőfi Népkörnek, 1957-től Petőfi Művelődési Egyesületnek, 1980-tól Petőfi Művelődési Egyesületnek nevezték, 2010 óta pedig a Petőfi Magyar Művelődési Egyesület nevet viseli.

Az egyesületben működő szakcsoportok kinőtték az egyesületet, és önálló művelődési intézményekké alakultak. 1946-ban megalakult a Városi Filharmonikus Zenekar, 1952-ben a Madách Amatőr Színház, 1956-ban a Városi Bábszínház, 1985-ben az Amatőr Képzőművészek Egyesülete, innen fejlődött ki a Népegyetem néhány tagozata, de még a Városi Zeneiskola is.

A Helytörténeti Kutatóműhely, a Kézműves és Népművészeti Műhely, az Art Klub Képzőművészeti Csoport, a könyvtár, a nyugdíjasklub, a Sarkantyú néptánccsoport folyamatosan működik. Néptánccal először 1949-ben próbálkozott egy 16 tagú, többnyire leányokból álló tánccsoport. Sajnos rövid ideig tartott a kísérlet, hiszen a polgári beállítottságú Nagybecskereken a néptáncnak nemigen volt hagyománya. 1963–1965-től újra megpróbálták megmozgatni a táncolni vágyó fiatalokat. 1968-ban új koreográfiákkal egyre több és szebb eredményt értek el. 1974-ben léptek először fel a Gyöngyösbokrétán, ezt követően pedig egyre sikeresebbé váltak. 1994-ben generációváltás következtében megcsappant a táncosok száma, ennek ellenére folyamatosan jelen voltak a néptáncos rendezvényeken. 2010-ben újraverbuválódott a Sarkantyú néptánccsoport, amelyik azóta is színvonalas koreográfiákkal öregbíti az egyesület hírnevét.
Minden jeles magyar ünnepre programmal készülünk.

Minden évben megtartjuk az október 6-ai megemlékezést Eleméren, a B. Szabó György Irodalmi és Képzőművészeti Emléknapokat, a Gizella-parti néptánctalálkozót, illetve alkalmi bálokat, egyéb rendezvényeket.

Mivel saját tulajdonunkban levő székházzal rendelkezünk, úgy gondoljuk, hogy a Petőfinek fel kell vállalnia egy olyan kulturális központnak, magyar háznak a szerepét, amely lépést tart a korral úgy, hogy közben olyan tartalmas időtöltést kínáló centrummá válik, ahol minden korosztály egyaránt megtalálja helyét és a számára kedves programokat.