A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
Új utakon a gyermekszínjátszás
2015. május 13., 10:36
A hétvégén, 2015. május 9-10-én tartottuk meg Bácsfeketehegyen a vajdasági magyar gyermekszínjátszó csoportok éves találkozóját, egyben a magyarországi Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó vajdasági válogatóját. A rendezvényen háromszázötven gyermek húsz előadást mutatott be.
Új utakon a gyermekszínjátszás
Tizenkilenc általános iskolás korú csoport és egy középiskolás vendégcsapat lépett színpadra a kétnapos program során. Az összesereglett gyerekek tizennégy településről érkeztek: Ada (2 csoport), Bácsfeketehegy (2 csoport), Bácsgyulafalva (2 csoport), Csantavér, Gunaras, Kúla, Magyarittabé (2 csoport), Magyarkanizsa, Nagybecskerek és Muzslya (2 csoport), Padé, Palics, Topolya, Zenta, Zentagunaras. A hozott anyagok ezúttal változatosabbak voltak, mint a korábbi években. Talán még azt is szabad mondani, hogy ebben az évben bátrabban nyúltak hozzá a csoportvezetők olyan irodalmi anyagokhoz is, amelyek nem feltétlenül a cselekményességükről híresek. Egészen filozofikus jellegű darabot is hoztak, mint például a topolyaiak A kis herceg történetét, de ide sorolhatjuk akár a szabadkai Középiskolások Diákotthonának Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra című szerkesztett játékát is. Izgalmas találkozás volt, hogy két alsós csapat is Janikovszky Éva alkotásaiból válogatott: Ha én felnőtt volnék (Tizenkettő, Ada), illetve Kire ütött ez a gyerek? (a bácsgyulafalvi iskolások). Lázár Ervin sem maradt ki, természetesen, most a Magyarittabei nagycsoport foglalkozott A fájós fogú oroszlán történetével – és hát az ő meséi sem a helyzettorlódásról híresek. A nagybecskereki Tiszta szívvel-lélekkel csoport Csaba rajzai címmel egy Ungvári Zsolt-novella átdolgozást hozott, és megszületett a Halmazok könyve című átdolgozás is, amelyhez a bácsfeketehegyi Haverok Csík Mónika, Lewis Caroll, Mosonyi Alíz és C. S. Lewis regényeit, meséit használták alapanyagként. A magyarkanizsai Negyedik Béla csapata Fekete István Vuk című regényéből készített előadást, a csantavéri Hétások egyik tagja, Jurcsek Flóra pedig maga írt egy darabot az osztálytársai számára Ugye mi jó barátok vagyunk címmel. Három csapat foglalkozott Karinthy Frigyes szövegeivel: a bácsfeketehegyi Nevenincs a Halotti beszédet vitte színre, a muzslyai Csipet-csapat a Tanár úr kéremet, a zentagunarasi Prométeusz pedig a Visszakérem az iskolapénzt című darabot. A klasszikus mesejátékok számban alul maradtak. A magyarittabéi kiscsoport a Hatrongyosi kakasokat mutatta be, a Palicsi Színjátszó Grund a Holle anyót, a bácsgyulafalvi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület gyermekszínjátszó csoportja A szegény ember királyságát, a zentai Kuckó a Mosolyország továbbél című játékot, a kúlai Tini Actors pedig a Janka és Juli című mesejátékot. A klasszikus nagy történetek közül, amelyek a különféle színjátszó találkozókon időről időre visszetérnek, az adai Barapart előadásában megjelent Petőfi A helység kalapácsa című műve, illetve találkozhattunk Ludas Matyival is, a gunarasi Táltos Színjátszó Csoport előadásában. Jelenetfűzér műfajban egy előadást láttunk, a padéi iskolások Lélekvesztőjét, amely nem saját, hanem egy átvett szövegkönyv volt.

A bemutatott darabokat áttekintve megfigyelhettük, hogy túlsúlyban voltak az átdolgozások, az önálló dramatizációk, ami a korábbi években nem volt ilyen mértékben jellemző nálunk. Most a legtöbb helyütt a mondanivaló került előtérbe a szövegválasztás során (sokszor be is számoltak arról a felkészítők, hogy a gyerekek foggal-körömmel ragaszkodtak bizonyos előadásokhoz, attól függetlenül, hogy az nekik még nagy falat volt). Talán azt is mondhatnánk nagyképűen, hogy a vajdasági magyar gyermekszínjátszó csoportok életének abba a szakaszába érkeztünk, amikor a gyerekek már nemcsak közvetíteni szeretnének egy jól megírt mesét, hanem önmagukról, a világról alkotott véleményükről is szeretnének beszélni. Itt jegyezzük meg, a felkészítők ezt minden esetben nagyon ügyesen kezelték, mindig arra ösztönözve a gyerekeket, hogy a művészet eszközeivel közöljenek, és még véletlenül sem fordult elő öncélúskodás, vagy üres puffogtatás! Egymást követték azok a témák, amelyek a gyerekek saját életének nagyon is komoly problémáit vetették fel; a kirekesztés; az igazságtalanság; az átverés; a szegénység, mint korlátozó tényező; a megfelelési kényszer; az ember és természet viszonya; a téves iskolarendszer; a szülő-gyerek kapcsolat; a szeretet keresése… És habár nem sikerült minden adaptáció zseniálisan, sokkal többet megtudtunk a gyerekekről, mint máskor. Reméljük, hogy ennek a fordulatnak a létrejöttében szerepe van mindazoknak a szakmai beszélgetéseknek, amelyek az elmúlt években megtörténtek, valamint a Deszkára fel! és egyéb képzéseknek is. Hiányoltuk ugyan az életjáték műfaját, és még mindig várjuk, hogy ez a vonal is gyökeret verjen, de egyértelműen új úton járunk.

A VIII. Gyermekszínjátszó Műhelytalálkozón a csoportok a színpadi játék tekintetében is sokszínűséget mutattak, és természetesen a gyakorlottság és a kidolgozottság mértéke is hullámzó volt. Voltak statikusabb megoldások és voltak fergeteges energiájú előadások. Volt olyan csapat, amely nincs egy éves sem, és volt olyan is, amelynek tagjai nyolc éve dolgoznak együtt, például a kúlai Tini Actors, akik szerb nyelvterületen is kiemelkedő eredményeket értek el idén: Janka és Juli című mesejátékukkal a tartományi gyermekszínjátszó szemle harmadik helyezettje lettek, továbbjutást nyerve a szerbiai országos versenyre – rendezőjük: Pásztor József. A látott előadásokban tapasztalható erősségekről és gyengeségekről, a fejlődési lehetőségekről háromtagú zsűri beszélgetett hosszasan a csoportvezetőkkel: Hajós Zsuzsa színész-drámatanár (számos arany minősítésű diákelőadás rendezője, a Kerekasztal Színház munkatársa) és Golden Dániel drámapedagógus, rendező Magyarországról (a budapesti Vörösmarty Gimnázium drámatanára, a Magyar Tudoményos Akadémia munkatársa), illetve a hazai Kiss Anita magyartanár (akinek kutatási területe a színházpedagógia).

A szakmai beszélgetések ideje alatt a fellépő gyerekekkel három szekcióban foglalkoztak a meghívott trénerek: Hajvert Ákos Radnóti-díjas versmondó – szövegmondás; Mezei Kinga Jászai-díjas színművész, rendező – ének; Táborosi Margaréta színművész, koreográfus – tánc. A tréningekből a nap végén egy-egy bemutatót tartottak, és ezzel fergeteges hangulatban értek véget az együtt töltött napok. Vasárnap este a zsűri ismertette döntését, miszerint a 2015-ös évben Vajdaságból az adai Tizenkettő léphet fel a magyarországi Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó gálaműsorán, június első hétvégéjén, Szekszárdon. A csoport vezetője: Göblös Csernai Edit.

Akiknek a kétnapos élményt köszönhetjük:
  • a bácsgyulafalvi Kis Ferenc Általános Iskola Színjátszói (csoportvezető: Turkál Marianna),
  • a gunarasi Táltos Színjátszó Csoport (csoportvezető: Pece Kovács Katalin),
  • az adai Tizenkettő (csoportvezető: Göblös Csernai Edit),
  • az adai Barapart (csoportvezető: Raffai Klára),
  • a csantavéri Hétások (csoportvezető: Nikolity Anton),
  • a padéi Szervó Mihály Általános Iskola Színjátszó Csapata (csoportvezető: Ferencz Nacsa Xénia),
  • a bácsfeketehegyi Haverok, buli, suli (csoportvezető: Pál Ilona),
  • a Magyarittabei Kiscsoport (csoportvezető: Petes Erzsébet),
  • a magyarkanizsai Negyedik Béla (csoportvezető: Tomin Zsuzsanna),
  • a Magyarittabei Nagycsoport (csoportvezető: Petes Erzsébet),
  • a bácsgyulafalvi Ákombákom (csoportvezető: Égető Éva és Süge Judit, rendező: Vörös Imelda),
  • a Szabadkai Diákotthon színjátszói (rendező: Bartusz Karolina és Vincer Attila),
  • a bácsfeketehegyi Nevenincs (csoportvezető: Pál Ilona),
  • a zentai Kuckó (csoportvezető: Pejin Teréz, Recskó Éva és Horváth Hédi),
  • a topolyai Mosolycsaló bábcsoport (csoportvezető: Crnkovity Edit, Kokrehel József és Tóth György Ibolya),
  • a Palicsi Színjátszó Grund (csoportvezető: Kalmár Zsuzsa),
  • a muzslyai Csipet-csapat (csoportvezető: Lukács Gabriella),
  • a zentagunarasi Prométeusz (csoportvezető: Üveges Gizella),
  • a nagybecskereki–muzslyai Tiszta szívvel-lélekkel (csoportvezető: Lukács Gabriella),
  • a kúlai Tini-Actors (csoportvezető: Pásztor Mária, rendező: Pásztor József).
A rendezvény szervezői a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (Zenta) és a Vajdasági Magyar Drámapedagógiai Társaság voltak. Együttműködő partnereik pedig: a Magyar Drámapedagógiai Társaság (Budapest), a Feketics Művelődési Egyesület és a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete (Bácsfeketehegy).

Támogatók:
Bethlen Gábor Alap
Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság
Szerbia Kulturális és Tájékoztatási Minisztériuma
Kishegyes Község Önkormányzata
Helyi Közösség, Bácsfeketehegy
Agrokons Kft., Bácsfeketehegy
Aretol hűtőház, Bácsfeketehegy
Ćetković pékség, Bácsfeketehegy
Vinum Lódi borászat, Bácsfeketehegy
HT italbolt, Kishegyes
Sat-trakt, Topolya

 
Hajvert L. Andrea

Fotónkon az adai Tizenkettők.